odeon.hu    odeonlloyd.com    puskinteka.blogspot.com
FŐOLDALHÍREKMEGJELENÉSKATALÓGUSBOLTFÓRUM
Eseménynapló Megkérdeztük TV ajánló Trailer MOZITUDOR Lapozó Box-office Link Képregény
UNDERG nyitva Maris


HÍREK
Cannes - A japán Kore-eda Hirokazu filmje kapta az Arany Pálmát
Cannes - A magyar versenyfilm nyerte a kritikusok különdíját
A Nem vagyok boszorkány nyerte a 25. Titanic Nemzetközi Filmfesztivált
Zenei és magyar vonatkozású filmek a 25. Titanicon
A Tűzgyűrű: Lázadás ledöntötte a Fekete Párducot az észak-amerikai kasszasikerlista éléről
JÁTSZ/MAN
Catwoman
A HONLAP IZÉJE
A honlap romkom-mestere
MEGKÉRDEZTÜK
\"Elég valószínűtlennek tűnt, hogy Hollywood megvenné valamelyik történetemet!\"
MOLY
Kizökkent idő
A honlap izéje  
A HONLAP KAMÉLEONJA
2006. június 19. | 13:06

Az elmúlt hetekben került a mozikba Steve Martin újrázása Clouseau felügyelő bőrében és ugyancsak ezekben a napokban dobták piacra DVD-n a hírhedett gyémánt legelső eltűnésének történetét. Minden okunk megvan hát, hogy egy rövid időre rózsaszínben lássuk a világot és megemeljük képzeletbeli kalapunkat a zseniális Peter Sellers emléke előtt.

Sellers sem kivétel a zsenik betegsége alól, a milliós rajongótábor mellé önsanyargató gyermeki lelket kapott ajándékba a sorstól. Ahogy ilyenkor lenni szokott, depresszió, karrier, számos emlékezetes alakítás és rengeteg válás színesíti pályáját. Játékával a világ legnépszerűbb komikusa címet harcolta ki magának, hogy aztán mellőzve és majdnem elfeledve haljon meg mindössze ötvennégy évesen.
 
Út a reflektorfénybe
 
1925. szeptember 8-án született Richard Henry Sellers néven, az angliai Southsea-ben Peg és Richard Sellers gyermekeként. A Peter nevet halva született bátyja után kapta. Családja igazi szórakoztatóipari kis kohó volt, nyolc nagybácsija kivétel nélkül előadóművész volt, szülei pedig a nagymamája által üzemeltetett társulatban vándorkomédiásként járták a világot. A nomád életmód és a korabeli barátok társasága nélkül a kis Peter korán beletanult a színészetbe. Belső világot teremtett magának, ahol játszópajtások híján környezete tanulmányozásával mulatta az időt. Itt tanult meg igazán jól bánni arcizmaival és a hangjával. Két évesen már a King Theatre színpadán szerepelt, zenélni és táncolni tanult iskola mellett. A negyvenes évek végére (részint apja jóvoltából) már kiválóan játszott zongorán, bendzsón és ukulélén is, tizennyolc (!) éves korára pedig már keresett dzsesszdobos volt, több zenei formációban is fellépett.
 
Helyzetek és hadgyakorlatok
 
A háború kitörése után 1943-ban belépett a hadseregbe, de gyenge látására miatt nem léphetett be az áhított légierő kötelékeibe. Előadói képességei miatt a híres Gang Show-ba vezényelték, amely szórakoztató egység a katonákat hivatott felvidítani a nehéz időkben. Az örök mókamester Peter folyton heccelte és utánozta katonatársait, sőt, nemegyszer a magánszámok végeztével is megmaradt a kifigurázott tisztek, törzsőrmesterek bőrében – és egyenruhájában –, vállalva ezzel a leszerelés, vagy akár a börtön veszélyeit is! A társulatban ismerte meg későbbi partnereit, a legendás Goon Show oszlopos tagjait, Spike Milligan-t, Harry Secombe-öt és Michael Bentine-t. A háború végeztével Sellers már tudta, mivel akar foglalkozni, csak azt nem, hogy hol kezdjen hozzá. Rádiós karrierről álmodott, ám kénytelen volt olcsó sztiptízbárokban fellépni a megélhetés reményében. Egyik este a közönség soraiban ült a BBC fiatal tehetségeket kutató munkatársa és látva őt, bevitte a rádióhoz a New For You című műsorba néhány felvétel erejéig. Sellers itt már közel volt az áhított tűzhöz, ám 1948-ig csak járt meghallgatásról meghallgatásra, sikertelenül. Úgy döntött, saját kezébe veszi a dolgokat. Egyik nap két (!) korabeli sztár hangján felhívta Roy Speer-t, a BBC egyik producerét, és közölte, hogy látott egy nagyon tehetséges fiatal srácot, bizonyos Peter Sellers-t, akit véleménye szerint azonnal le kellene szerződtetni, mielőtt más teszi meg. Miután leleplezte magát, a hatás nem maradt el: látván bátorságát és tehetségét Speer azonnal szerződést (és műsoridőt) ajánlott neki a Show Time-ban, az egyik leghallgatottabb angol rádióműsorban.
 
 
Hallanak minket?
 
1950-ben Sellers és egykori katonatársai megállapodtak a BBC-vel abban, hogy készítsenek saját műsort. Egy évvel később, 1951. május 28.-án egy kis kabarétréfa formájában köszöntötték a hallgatókat Crazy People (Őrült emberek) néven. Abban az időben modernizálódtak a szalagos hangrögzítő berendezések, sikerük kulcsa többek között a remek hangmérnöki munkában is keresendő: rengeteg új zajt, zörejt sikerült kicsalni a membránokból, ezekre (is) alapozta abszurd jeleneteit a csapat. Így született meg a Goon Show nevű formáció Spike Milligan, Harry Secombe, Michael Bentine és persze Sellers közreműködésével. Első közösen előadott műsoruk 1952-ben került adásba, s ezzel kitörölhetetlen nyomot hagytak a háború utáni, idővel pedig az egyetemes humortörténelemben. A sorozat 1960-ig futott a BBC-n, Bedtine a második évad után kilépett a kvartettből, az így maradt triumvirátust tekintjük a klasszikus Goons-felállásnak. Kitekert tépelődéseik olyan sztárok hivatkozási alapja lett, mint John Lennon, Rowan Atkinson, Eddie Izzard, Peter Cook és Dudley Moore, vagy például Smith és Jones, és a Monty Python csoport. Sok szereplőnek kölcsönözték a hangjukat, némelyik rendszeresen, némelyik pedig csak időnként bukkant fel a műsorban. Ilyen állandó figura volt például Bluebottle, az önjelölt szuperhős, és annak retardált barátja Eccles; Jim Moriarty, a bukott francia értelmiségi, aki kisebb bűncselekményekből tartja fenn magát. Ebben partnere Hercules Grytpype Thynne, a simlis gazember, aki valaha agytröszt volt, de ma guberálásból él. Párosuk folyton azon mesterkedik, hogyan kopasszák meg Ned Seagoont, a pufók hazafit; Denis Bloodnok őrnagy, aki pénzért bármire hajlandó; Henry Crun, aki egy feltaláló szenilis segédje, és így tovább a végtelenségig. A világháború borzalmai után ez az üdítően friss humor rögtön a hallgatók szívébe lopta magát, különösebb magyarázatra egyik számuk sem szorult. Mint ahogy Milligan géniusza sem, azon már meg sem lepődünk, hogy ha nem írt vagy szerepelt, különböző szanatóriumokban kezelték ideggyengeség miatt. Volt eset, mikor „merő viccből” késsel támadt Sellers-re. De a munka zavartalanul folyt. Egyes vélekedések szerint Spike Milligan volt az agy és Peter Sellers pedig a szív a formációban. Spike írta a jelenetek nagy részét (ma mindenki az angol komédia Gogoljaként emlegeti), ám idővel világossá vált, Peter a hátán cipelte az egész show-t: a nyelvjárások felülmúlhatatlan mestereként képes volt utánozni – félelmetesen pontosan és viccesen – minden brit társadalmi osztály (és földrajzi terület) beszédmódját, és néhány más nyelvet is. Az angol humor összes alaphelyzetét felvonultatta a palettán: dühös BBC-interjúk paródiáit, ocsmány sikoltozó nőket, Cockney-tájszólásban beszélő gazfickókat és politikai rögeszmések tréfás portréit. A Monty Python legjavához hasonlóan Sellers műveinek krémje meglepően időtállónak bizonyult: hülyeségük annyira kifinomult, mókás és brilliánsan kidolgozott, hogy szinte egyáltalán nem ment ki a divatból. Michael Palin így foglalta össze a csapat tevékenységét: „A Goon Show nem olyasfajta viccekből állt, amiket az ember másoknak mesél. Mindegyik adás egy igazi kis csoda volt, egy varázslatos pillanat.” És valóban, a műsor alappillére volt a játék a hangokkal, enélkül nemigen működött a produkció. Volt olyan adás, ahol Sellers több mint tíz hangon szólalt meg, akár önmagával beszélgetve. A 202 adást megélt produkcióban olyan jelenetek váltak klasszikussá, mint például a Tuscani-szalámi botrány, a Fütyülő kém rejtvénye, A Lindenhall utca hat ötcentese, A mumifikált pap, A nagy nemzetközi karácsonyi sütemény, A spanyol bőrönd, A nagy hegedűrablás, vagy olyanok, mint a Ned atomtemetője, a Jégeralsók históriája vagy a Napóleon zongorája. Szinte felsorolni is képtelenség azt a rengeteg zenészt, előadót, akik hálaimát rebegtek, ha a hármas mikrofonja elé kerülhettek. Ennél jobb iskolát és népszerűséget egyik komikus sem kívánhat magának. Természetesen minden adást lemezre rögzítettek, de ez nem volt elég. A népszerűség a vászonra repítette a csapatot, 1956-ban Richard Lester rendezésében TV-sorozat készült a formáció jeleneteiből, A Show Called Fred (A Fred nevű Show) címmel. Munkakapcsolatuk odáig fejlődött, hogy a kettejük dirigálásával 1959-ben készült Running, Jumping, Standing Still Film című rövid börleszk-film Golden Gate-díjat is besöpört a San Francisco-i Nemzetközi Filmfesztiválon, sőt még Oscar-jelölést is kapott. Eme vállalkozás után már csak idő kérdése volt, hogy Sellers bevegye Hollywoodot is.
 
És a szekér megy…
 
Filmen Sellers 1951-ben debütált a Penny Points to Paradise című vígjátékban, partnere Milligan és Sacombe voltak. Ebben a tévedések vígjátéka-típusú moziban az amerikai nézők ízelítőt kaphattak zsenialitásából, egy nálánál húsz évvel idősebb figura bőrében tartott bemelegítést. Ilyen korai zsengének számított a nagy feltünést keltő Let’s Go Crazy című kisfilm is, szintén ebből az évből, ahol hét figurát formált meg (többek között Groucho Marx-ot is). Itt még azonban színészete nem billen túl a hangutánzáson, alakjai nem a belsejéből, leginkább a torkából törnek elő. Kisebb filmek után, illetve között (többségük még erősen a Goons bűvöletében készült) megkapta a kitörési lehetőséget is. Már nem lehetett nem odafigyelni rá az 1955-ös Betörő az albérlőm után, ahol örök példaképével, Alec Guinness-szel volt szerencséje együtt játszani, és a szemfülesebbek láthatták, hogyan bújik ki a tojásból az igazi színész az 1957-es Meztelen igazságban, ahol egy olyan TV sztárt játszott, aki ötfajta álruhában bujkál környezete elől. 1959-ben készült I’m All Right Jack-kel már végre a csúcsra ért, és mint remek karakterszínész, elnyerte a szakma kegyeit – a háborúból hazatérő egykori baloldali figura megformálásáért megkapta a legjobb brit színész díját. Itt egy mondatnyi ripacskodás sincs a figurában, erre kínosan ügyelt, hogy ne csak a komikust lássák benne a nézők. A díjat nem kisebb sztárok orra elől happolta el, mint Laurence Olivier, Richard Burton és Peter Finch. Ezekkel egyidőben a lemezipart is sikerrel hódította meg, sok korong őrzi dilis, vicces slágereit. Előadásai néhány korabeli társadalmi vagy politikai utalás köddé válása után még ma is élvezetesek. Mivel korai éveiben sokat dolgozott együtt az akkor még ismeretlen George Martin-nal, szinte természetes volt, hogy későbbi Beatles számokat is előszeretettel vegyen a szájára. Ezek közül a legismertebb a Hard Days Night Shakespeare-módra, vagy a She Loves You az idegileg labilis Dr. Strangelove tolmácsolásában. Felvételei sokáig a brit toplista előkelő helyein tanyáztak, legsikeresebb száma egy Sophia Loren-nel közösen előadott duett, a Goodness, Gracious Me a negyedik helyig kúszott.
Peter megállás nélkül dolgozott: 1959-től egészen 1962 novemberéig 16 (!) filmet készített, és folyamatosan tanulta, hogyan is válhat profi filmessé. Ennek a termékeny időszaknak a gyümölcse a következő hatalmas siker, az Ordító egér 1959-ből, ahol visszavett a rengeteg manírból, itt elsőként játszott nagyjátékfilmben „csak” három különböző szerepet. A filmben egy képzeletbeli ország hadat üzen Amerikának, hogy elveszítsék a háborút a segély fejében. Egy gyors kitérővel, a Never Let Go-val (1960) ismét a komoly vénáját mutatja meg, figurája velejéig romlott és gonosz. Még ugyanebben az évben a Millionares-ben együtt játszik az isteni Sophia Lorennel, akibe reménytelenül belehabarodott a forgatás alatt, de sajnos csalódnia kellett. A díva Carlo Ponti felesége volt akkor, és nem látott mást Peterben, csak egy mókamestert. 1962-re a sok munka és a kicsapongások miatt házassága tönkrement, 11 év után elvált első feleségétől, Anne Hayes-től. A nőbolond Peter ezekkel a szavakkal jellemezte a nőkkel való viszonyát: „...Mivel nem vagyok egy vonzó jelenség, szükségem van a nők csodálatára. A nagyon magas, nagyon jóképű színészeknek teljesen más problémáik vannak. Az egyik ilyen bálvány egyszer azt mondta nekem: „Jézus” – „Csodálom a színészi játékodat”. – „Lássuk be, én csak simán jóképű vagyok”. És én azt gondoltam magamban: „Csak” jóképű...”
A félresiklott románc ellenére a mozi nagy kasszasiker lett, ami csak tovább növelte nimbuszát, egyre kelendőbbé vált neves amerikai rendezők között is. Ennek ékes bizonyítéka, hogy Stanley Kubrick vele forgatta le a Nabokov regényéből készült Lolitát, majd következett minden idők egyik legkitűnőbb politikai szatírája, a Dr. Strangelove, ami Sellers legnagyobb hollywoodi sikerének bizonyult. Ám egy évvel az őrült tudós előtt befuttatta azt a karaktert, ami végigkísérte az egész életét…

Folyt. köv....



További ajánlatunk
A honlap romkom-mestere
2012. június 27. | 16:06

Június 26-án, kedd este New Yorkban elhunyt Nora Ephron. Ebben az írásban a három Oscar-díjra jelölt író-forgatókönyvíró-rendezőre emlékezünk, aki valószínűleg közel sem él annyira...
A honlap gonzója
2011. október 27. | 14:10

Október végén jelenik meg újból magyarul Hunter S. Thompson 1971-ben írt könyve, a Félelem és reszketés Las Vegasban, a Cartaphilus Kiadó gondozásában, ráadásul teljesen új fordításban. a hazai...
A honlap tévésorozata
2006. augusztus 29. | 21:08

Múlt héten került mozikba az egykor a tévésorozat felett is bábáskodó Michael Mann filmje, a Miami Vice. Ennek apropójából rövid pillantást vetünk a 80-as évek egyik legmeghatározóbb televíziós...
A honlap képregényhőse
2006. július 7. | 13:07

 A héten került a magyar mozikba Bryan Singer rendezése, a Superman visszatér, melyben több mint 20 év után ismét láthatjuk a világ első számú képregényhősét. ennek apropójából tekintjük át most...
A HONLAP KAMÉLEONJA
2006. június 19. | 13:06

Az elmúlt hetekben került a mozikba Steve Martin újrázása Clouseau felügyelő bőrében és ugyancsak ezekben a napokban dobták piacra DVD-n a hírhedett gyémánt legelső eltűnésének történetét. Minden...
  archívum
A titokzatos szerető


Pompeji


A plebejus herceg


Műkincsvadászok


Maisie tudja




SZAVAZÁS
A legjobb film Oscarjára jelölt, és a magyar mozikban bemutatott hét film közül melyiknek adtad volna a díjat?
Amerikai mesterlövész
Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje)
A Grand Budapest Hotel
Kódjátszma
A mindenség elmélete
Sráckor
Whiplash
ARCHÍVUM


Kiemelt támogatónk a Nemzeti Kulturális Alapprogram

Partnereink