Greeneway erősen stilizált, posztmodern Shakespeare-feldolgozása az idő sűrítésének, a történetforgácsok rejtvényszerű összerakási lehetőségének játéka. A Milánóból száműzött herceg, Prospero tizenkét éve
magányosan él egy szigeten. Múltban elszenvedett sérelmeit és ezek megtorlását
bábként játsszák el engedelmes szolgái. A lejátszott jeleneteket átszínezik Prospero olvasmányélményei, belső monológjai, vívódásai. Mindaz a tudás, amit a könyvekből merített, eszköz e képzeleti-gondolati játékhoz, melynek tétje az ítélet és a megbocsátás lehetősége. A Greeneway által megteremtett barokk túláradó látványossága, és a filmek, irodalmi utalások sokasága jellemzi a reneszánsz drámaíró művéből készült adaptációt.
