2006. július 28. 15:50 - Mozifenomén
Képzeld el a következő szitut! Élsz a kertvárosban, semmi anyagi problémád nincs, a kertész mértani pontossággal nyírja a füvet. A nejed és a gyereked tündériek, és harmónia dúl mindenütt. A szomszédodba költözik egy jól szituált család. Papa, mama és a gyerekek életre szóló barátságot kötnek.
Ám egy nap gyanús nyomokat fedezel fel jó szomszédod portáján. Nyomozni kezdesz, mert a felfedezésed óta semmi nem olyan, mint régen. Majd derült égből villámcsapásként ér a hír, hogy joviális barátod hidegvérű gyilkos. Mi több, igazi mészáros. Bin Laden kvalitású terrorsita, aki nem csípi, ha szimatlonak utána. Te viszont nem nyugszol, bevonod az ügybe az FBI-t és egyre mélyebbre ásod magad a nyúl üregében. Végül azt veszed észre, hogy szeretteid elpusztulnak és ellenfeled belekevert téged egy halálos játszmába, ahonnan soha többé nincs visszaút.
A Megszólít az éjszaka rendezője, Mark Pellington ezen folyamat kiteljesítésére precízen koncentrál. Nem kérdez, nem mutogat ujjal senkire, hanem a közönség képébe vágja a leplezetlen igazságot: egy ilyen macska-egér harcban a kisember nem győzhet. Tézisét erősíti az eleje főcím, ami naturalistán ábrázolja a sötét iszonyatát. Pár szekundum után egy TV-híradós montázs adja glóbuszunk tudtára, hogy ez van és mi nem tehetünk semmit.
Direktorunk elkerüli a mainstream, terroristás akciófilmek (pl.: Die Hard) kliséit. Helyette a jó lélektani thrillerek rituáléja szerint haladva dolgozza ki saját szociografikus-lélektani analízis módszerét, hogy zsigerekig hatolva borzongasson és információt adjon át a gonosz elme működéséről. A mély gödörből kikecmeregni akaró nyárspolgár györtődéseinek és a terrorista agyának vizsgálata mellett A szomszéd leckét ad nekünk felelősségből és manipulációból. Abból, hogy a nemzetközi terrorizmus elleni harcban a hatóságok mekkorákat hibáznak és abból, hogy ezt az egyén miként vetíti ki társaira. Pellington ügyes feszültség- és nyugtalanságadagolása olyan kérdéseket vet fel bennünk, mint Hogyan viseli a személyiség, ha biztosnak vélt odunkba befészkeli magát a rettenet és a Gonosz ereje lassan felemészt? Hogyan omolhat össze az amerikai álom egy pillanat alatt?
Jeff Bridges és Tim Robbins kettősének, a forgatókönyvnek és a rendezőnek az érdeme, hogy a film borzasztó légköre kézzelfoghatóvá válik. Bridges szokott karakterszínészi eszköztárával rutinból hozza a vétlen áldozatot, míg a szkript Tim Robbins karakterének tartogat egy kemény dramaturgiai csavart. Először ugyanis logikusan árnyalja a fickó tetteit, hogy aztán szabdjára engedje az ördögi fenevadat. A szomszéd a fenti összetevők miatt válik hagyományos thrillerből fájó sebeket feltépő, felkavaró pszichodrámává.