Feliratozás:
lengyel, svéd, görög, finn, portugál, magyar, dán, héber, norvég
Képarány:
1.85:1
Brooklyn.
A 30-as évek vége, 40-es évek eleje.
A televíziót még nem találták fel, viszont a rádió legalább akkora hisztériát okoz, mint amilyet majdan a tévé fog.
Nem tudni, a történetben mennyi az életrajzi elem, mindenestre egy tipikus "Woody Allen családdal" van dolgunk, olyannal, ahol több generáció él és nevelkedik fel ugyanabban a házban.
Az állandóan vitázó szülők, akik olyan horderejű kérdésekkel keserítik egymás napjait, hogy vajon melyik a nagyobb a Csendes-, avagy az Atlanti óceán.
Vagy a reggelente a nagymamát fűzőbe préselő nagypapa, aki minden sikertelen kísérlet után bejelenti: "Hetven éves, és direkt növeszti a mellét!".
Aztán az unokanővér, aki a telefonon keresztül lehallgatja az egész környéket, napra pontosan megmondja, kinek veszik ki a héten a petefészkét.
Ott van még Bea néni, aki a harmincon már jócskán túl van, és egyetlen életcélja a férjhezmenetel...
Csak valahogy nem maradnak meg mellette a férfiak. Vagy kiderül, hogy nősek. Vagy mindkettő.
A főhős valahol mégis az a kisfiú, aki már, mint nagyfiú meséli el a történetet.
Történetet a "Gonoszok Réme" titokrekeszes gyűrűjéről. Az első lopott csókról, amit igazából ki kellett könyörögni. Az első elszakadást a kispolgári miliőből, és kirándulást Manhattan-be, Bea néni aktuális vőlegényjelöltjével... No meg az örök kérdés:
"Apa! Te mivel foglalkozol…?"
A filmnek nincs önálló, egy szálon futó története, sok apró jelenetből adódik össze a cselekmény, ami szórakoztatni, nevettetni akar, persze úgy, hogy egy óriás celluloid szív dobog a képek mögött.
2005. szeptember 30. 06:22 - István Uaram
Woody Allan , mint nagyfiú meséli el gyermekkori történeteit, történeteket sztárokól, hétköznapi emberekről, barátokról, meztelen tanátnénikről, családról, de legfőképpen a rádiózás aranykoráról! Egy kisgyerek szemével figyelve a világot, aki mit sem törődik a tanulással, helyette inkább rádiót hallgat, és hatalmas felfedezésére még egy náci tengerelattjárót is megpillant! Mindennapos , visszatérő kérdése apjához fordulva : Apa, mivel foglalkozol, mindneki tudja, hogy mit dolgozik az apja, csak én nem... a végén pedig megtudja!
A Woody fél humor elkerülhetetlen része a filmnek, s a 30-as 40-es évek fátyolos atmoszférája , egy tökéletes 85 perc arra, hogy mindenki visszaemlékezzen egy kicsit a gyermekkorára! "De ezek az emlékek, és hangok , minden szilveszter után, egyre távolabbról , és halkabban hallatszanak!"
