Extra:
előzetes(ek) interjúk kimaradt jelenet(ek) tv spot werkfilm
Itt gyerekek gyilkolnak gyerekeket! Az épp túszul ejtett kis indián srác már a gatyájába vizel, félve, hogy ő lesz a most feltörekvő gengszterpalánták begyakorló áldozata - én a bőrömön érzem a rettenetet, hogy ez valós "játék", megtörtént és a jövőben is megtörténhet. Talán negatív giccsnek is tűnhet a történet brutalitása, de kolumbiai barátnőmtől tudom, ott tényleg így van.
Rio de Janeiro a 70-es évektől talán napjainkig, a címben foglalt lakónegyed földszintes nyomornegyed, ahol senkinek sincs ideje a palántákkal foglalkozni. Sajátos Keresztapa, Bronx-i mese és Nagymenők variációt látunk - a felnőttek mintha visszahúzódtak volna a kis odújukba, mintha ők is félnének a saját porontyaik elszabadulásától. Nevelés híján az erkölcsöt itt mindenki saját maga alakítja, és - láthatjuk - sokaknak nagyon könnyű lesz az élet kioltása, mivel a saját létük is szinte értéktelen.
Mégsem szociologiai tanulmány a mű - pedig az alapregény írója, Paulo Lins és a rendezők, Kátia Lund és Fernando Meirelles évekig a saját bőrükön tapasztalták a közeget - inkább egy végzetes előadás szereptanulmányai felvételének tetszik Tarantino és Tykwer modorában. És számomra itt válik egy kicsit kétessé a film: ha az erkölcs megszűnik, vajon létezik-e még esztétika?
Pancsikó
