Küldetés Vietnámban: a finoman szólva kiégett és csalódott Willard százados (Martin Sheen) azt a titkos küldetést kapja, hogy keressen meg és öljön meg egy amerikai ezredest (Marlon Brando) Laoszban, aki megtagadva minden parancsot és szolgálatot, istennek gondolva magát, élet és halál ura a dzsungelben.
Az őrültnek hitt Kurtz ezredes egyik rémálma (melyet rádión mesél el az amerikai katonai vezetésnek Vietnámban), hogy egy kígyót lát tekeregni egy borotvaélen. A borotvaél körül tekergő kígyó képe: valami ilyesmi lehetett a vietnami háború egésze is. Willard százados elindul tehát, hogy felkutassa Kurtz ezredest, a gyilkost a gyilkosok között, az őrültet az őrültek között. Először a szörfös és kissé lökött, de mondhatjuk, hogy jószívű Kilgore ezredes (Robert Duvall) és szakasza lesz segítségére Willardnak, majd pedig a százados, maroknyi csapatával elindul a folyón, kifelé Vietnámból, Laosz irányába. A kis csapat egyre távolabb kerül mindenfajta civilizációtól, még attól is, ami bennük kell, hogy lakozzon. Willard eközben csak a célpontjára koncentrál: tanulmányozza Kurtz múltját, Kurtz személyiségét, és egyre jobban tiszteli az ezredest, hisz lényegében mindketten ugyanazt a dolgot gyűlölik: a hazugságot. A hajósok számára kiderül, hogy az otthon elveszett; a folyón utazva kiderül: már csak Vietnam létezik, és csak egymásra számíthatnak. A hajó és csapata, úgy tűnik, a világ végéhez közeledik, ahol már más az isten: maga Kurtz. Kurtz "birodalmában" a falfirka azt hirdeti: apokalipszis most! Kurtz méltó ellenfélre talált Willardban. És talán méltó örökösre is?
Az Apokalipszis most Francis Ford Coppola rendező legnagyobb vállalkozása volt filmes karrierje során. "Ez a film nem Vietnámról szól... ez Vietnám." -mondta Coppola alkotásáról. Valóban, a szürreálisnak ható, hátborzongatóan lüktető mű talán pont a realitásnak köszönheti irreálisságát. Az Apokalipszis most nem a háborúban résztvevő emberekről szól, hanem az emberben végbemenő háborúról.
easy
2001 májusában a cannes-i filmfesztiválon debütált a Redux alcímmel (és további 53 perccel) megtoldott rendezői változat. Az új verzióba Coppola és Walter Murch korábban kihagyott jeleneteket illesztett vissza, melyek ha lehet tovább növelték a film szürreálisan hipnotikus hatását. Willard és társai útjuk során idillinek nem nevezhető körülmények között találkoznak ismét a Playboy-nyuszikkal, majd egy francia ültetvényen vendégeskednek, ahol az ópium is előkerül. Ezek mellett sok más kisebb-nagyobb inserttel találkozhatunk, melyek csak tapasztalt rajongók számára észrevehetőek, ám hatásukat a tudatos felismerés ténye nélkül is remekül kifejtik. Zárszóul megjegyzem, hogy illegális körforgásban van egy olyan korai munkaverzió is, mely további kihagyott jeleneteket tartalmaz. Ennek hossza 5 és 1/2 óra.
2003. október 13. 00:11 - zsomborb
Az Apokalipszis most egy képrôl képre kitervelt, zseniális allegória, ami az euroamerikai, vagyis "nyugati" szellem és a természeti realitás találkozásának kétségbeejtô realitását tárja elénk egy vietnemi háborús film formájában. Az archetipikus figurák évszázados konfliktusokat jelenítenek meg. Mindenki érintett. "A legjobban gyělölöm a szemenszedett hazugságot"-mondja az isteni hatalommal felruházódott amerikai ezredes, aki személyes hitelét kutatva kiszakadt a katonai kötelékbôl és véres magánháborúját vívja önmagával és a dzsungellel. A neve Kurtz (véletlenül sem O'Connor vagy Smith), de lehetne ugyanúgy Nietzsche, Goethe, Schweitzer vagy Reich.
A flm bôvített ('Redux') verziója szellemileg jelentôsen profitábilisabb, mint az eredeti, bulvárabb verzió. Akinek ennyi felkeltette az érdeklôdését, annak feltétlenül ajánlom.
2003. november 2. 22:57 - Elter Pál
Láttad az eredeti filmet?
Ez most valami más, sokkal több. A film mondanivalójának legjavát vágatták ki a rendezővel. Döbbenetes. A legértékesebb részek maradtak ki a mozi változatból: A Francia telepes, aki beolvas rendesen az amerikaiaknak, hogy mi a fenét keresnek ott, ha valakié, hát az övék lehetne az a háború. Aszétlőtt bázis, ahol a Playboy lányokat elvihetik egy körre a fiúk, és közben meredek kritika hangzik el az amerikai fiatalok életéről.
Érdemes újra megnézni. Ez egy igazi vad kritika az amerikai hülyeségről, politikáról, életről.
Nem csodálom, hogy nem így mutatták be annak idején.
2004. május 14. 13:23 - Pash Cutter
A lényeget szerintem elmondták, így nem is jártattom sokat a számat. Múlthéten volt szerencsém a filmhez, és elárulom, hogy most láttam előszőr. S újra megszeretném majd nézni! A mostani háborús filmek inkább a Rambó-stílust hozzák, de egyáltalán nem igyekeznek bemutatni, milyen is volt a valódi háború. (Ráyön közlegény megmentése vagy a Fegyverek szava) Ez a film nemcsak a háborút mutatja be sötét képekben, de amolyan kritikát mutat be a "hősies" amerikai katonákról, az akkori társadalmoról és a lelkek mélyén lezajló folyamatokról. Aki szeretti a háborús filmeket, semmiképp se hagyja ki!
2005. augusztus 12. 09:05 - Zsuzsafi
Szia Bilagit ! Csak arra hívnám fel a figyelmedet, hogy nem a kigyó, hanem a csiga képes átmászni a borotvapengén sérülések nélkül...
