Jelen esetben a modern (realista) angol irodalom egyik előfutárának, George Elliotnak, - azaz Mary Ann Evansnek - Middlemarch című regényének a BBC által prezentált feldolgozásáról van szó. Ez a fényűző, spórolásmentes adaptáció igazán minden szempontot kielégítő, profi munka. A televíziós verzióért üvöltő történetet hét (egyenként kb. 50 perces) részben kísérhetjük figyelemmel. Igazi egészséges, lokálpatrióta brit munkáról van szó tehát, hasonlóképpen a Büszkeség és balítélet 1995-ös változatához.
A szövevényes história színhelye egy képzeletbeli vidéki kisváros, Middlemarch, valamikor a XIX. század elején. Ide érkezik praktizálni a fiatal, idealista orvos, Dr. Tertius Lydgate (Douglas Hodge), aki reformokra készülve korszerűsíteni igyekszik a helyi állapotokat. Itt él Dorothea Brooke (Juliet Aubrey), aki tisztelet és elismerés alapján kíván házasságot kötni egy nálánál jóval idősebb tudós férfiúval, Edward Casaubon-nal (Patrick Malahide).
Mr. Casaubon unokaöccse, Mr. Ladislaw (Rufus Sewell) azonban reménytelen szerelemtől sóvárogva figyeli nagybátyja és Dorothea kibontakozó frigyét. A megbecsülésnek örvendő Vincy-család fiúgyermeke, Fred (Jonathan Firth - igen, ő Colin Firth öccse, és szintén nagy népszerűségnek örvend hazájában) kicsapongó életmódjáról híres, s ezen kívánna változtatni. Húga, Rosamond Vincy (Trevyn McDowell) gyengéd érzelmeket táplál Dr. Lydgate iránt.
Mr. Bulstrode (Peter Jeffrey), a helyi elöljáróság oszlopos tagja, vagyonával az egész várost sakkban tartja, miközben Mr. Arthur Brooke (Robert Hardy) - Dorothea nagybátyja - reformpolitikával kíván foglalkozni.
Egyszóval, Middlemarch lakóinak mindennapi problémáit kísérhetjük figyelemmel, s a mesterien szőtt, ügyes-bajos szálakon keresztül kibontakozik egy, az újra éhező, de minduntalan a hagyomány és bigottság falaiba ütköző törekvés. A bájos történetek tanulságosan illusztrálják George Elliot egyik híres idézetét, miszerint : "A fejlődés legfontosabb kulcsa az emberi választásban rejlik."
